Édesapám több mint 20 éven keresztül foglalkozott fuvarozással. Gyerekkén mindig is szerettem  körülötte lábatlankodni, bármit csinált, engem érdekelt. Minden kisgyerek tudja, hogy „mi lesz, ha nagy lesz” tűzoltó, orvos, rendőr…. én egyik sem szerettem volna lenni. Gyerekként is tudtam, hogy én kamionos leszek, és valamilyen szinten ez így is lett. A mai napig szívesen ülök kamionra, ha úgy adódik (márpedig néha úgy adódik…. szerencsémre)

Egy ideig édesapám keze alatt dolgoztam és tanultam a szakmát, majd saját lábamra állva  megalakítottam a saját cégemet. Évről évre egyre több, újabb autónk lett és ezzel, egyre több kollégánk is. Soha sem akartam nagy céget, szeretem a családias légkört a kollégákkal.